Magyarország
Szociális partnerség
A gazdasági- és szociális partnerség ezen rendszere, amelyet röviden leginkább "szociális partnerségnek" neveznek, az önkéntesség elvén alapszik: az érdekvédelmi képviseletek történelmileg összefonódott együttműködése messzemenően informális és nem törvényi szabályozáson alapul.
A szociális partnerség nem korlátozódik a munkaviszony szabályozására. A kollektív szerződéseket is minden esetben a munkaadói oldalról a Gazdasági Kamara mindenkori alszervezete, a munkavállalói oldalról a Osztrák Szakszervezeti Szövetség köti meg. Becslések szerint a magángazdaságban foglalkoztatott munkavállalók 90-95%-a esik a kollektív szerződések hatálya alá.
Az osztrák sajátosság abban áll, hogy a szociális partnerség gyakorlatilag a gazdaság- és szociálpolitika minden területét érinti. Ausztria ezért a korporatizmus mintapéldájának is számít, tehát átfogó és koordinált érdekképviselet.
,
A négy legnagyobb érdekképviseleti szervezet
- Osztrák Gazdasági Kamara (WKÖ) (angol nyelven)
- Osztrák Mezőgazdasági Kamara (LK) (német nyelven)
- Szövetségi Munkaügyi Kamara (BAK) és
- Osztrák Szakszervezetek (ÖGB) (német nyelven)
nem csak szűkebb értelemben vett érdekképviseletek, azaz bérmegállapodási partnerek és tagjaiknak szolgáltatásokat nyújtó lobbyszervezetek. Sokféleképpen beágyazódnak Ausztria politikai rendszerébe. Míg a kamarák kötelező tagsággal járó törvényes érdekképviseletek a munkaadók, illetve munkavállalók számára, addig az ÖGB önkéntes tagságon alapuló egyesület.
