Ausztria parlamentáris köztársaság, a demokrácia és a hatalmi ágak megoszlásának alapján nyugszik. Az állam legfelsőbb reprezentánsa a szövetségi elnök, akinek hivatali ideje 6 évre szól. A Parlament két kamarája az ún. Nemzeti Tanács (alsóház) és a ún. Szövetségi Tanács (felsőház). Ezek a törvényhozás testületei. Az ország kormányát a szövetségi kancellár vezeti.
Államjogi alapok
A köztársaság államjogi alapjait a szövetségi alkomány, Ausztria ún. államszerződése, a semlegességről szóló törvény, valamint az Európai Uniós csatlakozási törvény képezi. Ausztria 1995.1.1. óta az Európai Unió (EU) tagja.
Nemzeti Tanács
A Nemzeti Tanácsban (tulajdonképpen az országgyűlésben) jelenleg (2009) öt párt képviselteti magát: a két kormányzó párt, az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) és az Osztrák Néppárt (ÖPV), valamint az Osztrák Zöldek, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) és a Szövetség Ausztria Jövőjéért (BZÖ).
A képviselői helyek megoszlása
SPÖ | 57 mandátum |
ÖVP | 51 mandátum |
FPÖ | 34 mandátum |
BZÖ | 21 mandátum |
Die Grünen | 20 mandátum |
Ausztriát jelenleg (2009) az SPÖ és ÖVP által képzett koalíciója kormányozza. Az alkotmány értelmében a következő parlamenti választásokra 2013-ben kerül sor.
Tartományok
Ausztria, mint szövetségi állam kilenc tartományból áll. A szövetségi főváros, Bécs, egyike a kilenc tartománynak. A kilenc tartomány mindegyikét tartományi kormány irányítja, élen a tartományi főnökkel.
Tartomány | Tartományi székhely |
Wien | |
Graz | |
Linz | |
Salzburg | |
Innsbruck | |
Klagenfurt | |
St. Pölten | |
Bregenz | |
Eisenstadt |
