Ausztriában általában nem tömegtermékeket, hanem páratlan ritkaságokat állítanak elő. Ez a sok minőségtudatos kis- és középvállalkozásnak köszönhető. A több mint 9000 osztrák pincészet legtöbbje kis családi vállalkozás, ahol gyakran három generáció dolgozik együtt.
A szeszfőzésnek Ausztriában nagy múltja van. Vannak olyan üzemek, amelyek szeszfőzési monopóliuma a 18. századból származik. Mintegy két évtizede létezik profi szeszfőzők egy kiváló kis csapata, akik egy új gyümölcspárlat-kultúra megvalósításán fáradoznak.
A kézműves sörök nemzetközi trendje Ausztriában is megfigyelhető és kreatív, egyedi termékeket teremt. Az osztrák sörök zamatosságuk miatt nemzetközileg is népszerűek.
Minőség
Az osztrák borok és édes borok az egész világon kedveltek. Minőségüket a szigorú osztrák bortörvény biztosítja. Az osztrák bor-marketing (ÖWM) szorgalmazza az exportot, például Ázsiába, és egyre több nemzetközi ügyfelet győz meg.
Az osztrák borok sajátos, összetéveszthetetlen karaktere a nagy szőlőtermő területek, az ókori római időkből származó szőlő- és bortermelési hagyomány és a szenvedélyes termelők szerencsés kombinációjának eredménye.
Igazi kincset jelentenek a régi, őshonos szőlőfajták, melyek csúcsa vitathatatlanul a zöld veltelini. A borkritikusok és gourmet magazinok az osztrák nagy veltelini borokat a világ legkiválóbb fehérborai közé sorolják.
Az osztrák gyümölcspárlatok nemzetközi összehasonlításban a legtisztábbak közé tartoznak. Ausztria egy olyan ország, ahol sokféle gyümölcsfa kultúra található, és ezáltal jó hely gyümölcspárlatok készítéséhez.
Az osztrák borászok, sörgyártók és pálinkakészítők nemzetközi értékesítési piacokat építenek ki és intenzív kapcsolatot tartanak fenn velük. Különösen a kiváló minőségű niche termékeik sikeresek a világpiacon.
Fenntarthatóság
A fenntarthatóság a borágazatban és a sör, valamint a szeszes italok gyártásában évek óta fontos téma. A szőlőtermesztés a mezőgazdaság rendkívül intenzív formája, mivel növényvédő-, ill. növényápoló szerekre, műtrágyára van szüksége, jelentős a gép- és ezáltal az energia- és vízfelhasználása. Az osztrák szőlőültetvények 20%-át azonban már az ökológiai gazdálkodás irányelvei szerint kezelik. Ezen kívül a géntechnológiával módosított növények termesztése alapvetően tilos.
A fenntartható szőlőtermesztés célja az erőforrások kímélése és az alacsony kibocsátás. Ez magában foglalja a feldolgozási és értékesítési láncokat is. Ez megfelel a narancs- és nyers bor trendnek is. Ezért a bio-, demeter-, ill. narancsborokra való áttérés az iparág fontos jövőbeli témája.