A „15 perces város” koncepcióját Carlos Moreno, a párizsi Sorbonne Egyetem komplex rendszerek és intelligens városok professzora dolgozta ki. Az elképzelés lényege, hogy a mindennapi élethez szükséges helyszínek – például az élelmiszerbolt, az iskola, a park vagy az egészségügyi ellátás – legfeljebb 15 perc alatt elérhetők legyenek gyalog vagy kerékpárral, vagyis anélkül, hogy környezetszennyező közlekedési eszközt kellene használni. A cél olyan kompakt, jól bejárható városrészek kialakítása, ahol az emberek kevésbé függenek az autóhasználattól.
2024-ben Vittorio Loreto és kutatócsoportja olyan módszert dolgozott ki, amely megmutatja, hogy egy nagyvárosi térség mennyire felel meg a „15 perces város” elvének. Loreto a római Sapienza Egyetem komplex rendszerek fizikájának professzora, valamint a római Sony Computer Science Laboratories alapítója; mindkét intézmény együttműködik a bécsi Complexity Science Hubbal.
A Nature tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint világviszonylatban számos európai város kiemelkedően jól teljesít az alapvető szolgáltatások elérhetősége terén. Különösen Milánó, Koppenhága, Lisszabon és Párizs emelkedik ki. Az Egyesült Államok városaiban, Afrika számos térségében és Ázsia egyes részein ugyanakkor az embereknek gyakran lényegesen nagyobb távolságokat kell megtenniük ahhoz, hogy mindennapi szükségleteiket kielégítsék. A kutatás egyik fontos megállapítása, hogy a „15 perces város” bizonyos települések számára hasznos városfejlesztési cél lehet, ugyanakkor nem jelent minden városi kihívásra univerzális megoldást.
Az elemzés alapján az osztrák városok is kiváló eredményt értek el. Az első helyen Graz áll, ahol a lakosság 92 százaléka 15 percen belül gyalogosan eléri a legfontosabb szolgáltatásokat. Ezt követi Bécs 91, majd Innsbruck 89 százalékkal.
Nemzetközi összehasonlításban Bécs már ma is kifejezetten gyalogosbarát város: a bécsiek mindennapi útjaik több mint egyharmadát gyalog teszik meg. Ennek a kedvező aránynak a további erősítése érdekében a város folyamatos fejlesztéseket valósít meg. Bővítik a gyalogos útvonalak hálózatát, szélesítik a járdákat, új sétálóövezeteket alakítanak ki, valamint kerékpáros utcákat hoznak létre. Ezek a városfejlesztési intézkedések nemcsak a közlekedést teszik fenntarthatóbbá, hanem javítják a levegő minőségét, hozzájárulnak a burkolt felületek csökkentéséhez, mérséklik a zajterhelést, és élénkebb, magasabb életminőséget kínáló városi környezetet teremtenek.
