Ausztria parlamentáris köztársaság, a demokrácia és a hatalmi ágak megoszlásának alapján nyugszik. Az állam legfelsőbb reprezentánsa a szövetségi elnök, akinek hivatali ideje 6 évre szól. A Parlament két kamarája az ún. Nemzeti Tanács (alsóház) és a ún. Szövetségi Tanács (felsőház). Ezek a törvényhozás testületei. Az ország kormányát a szövetségi kancellár vezeti.
Államjogi alapok
A köztársaság államjogi alapjait a szövetségi alkomány, Ausztria ún. államszerződése, a semlegességről szóló törvény, valamint az Európai Uniós csatlakozási törvény képezi. Ausztria 1995.1.1. óta az Európai Unió (EU) tagja.
Nemzeti Tanács
A Nemzeti Tanácsban jelenleg 5 párt képviselteti magát: A három kormánypárt, az Osztrák Néppárt, az Osztrák Szociáldemokrata Párt és a NEOS, valamint az Osztrák Szabadságpárt és a Zöldek.
A képviselői helyek megoszlása
| FPÖ | 57 mandátum |
| ÖVP | 51 mandátum |
| SPÖ | 41 mandátum |
| NEOS | 18 mandátum |
| GRÜNE | 16 mandátum |
Ausztriát jelenleg az ÖVP, SPÖ és NEOS által képzett koalíciója kormányozza. Az alkotmány értelmében a következő parlamenti választásokra 2029-ben kerül sor.
Tartományok
Ausztriát jelenleg az ÖVP, az SPÖ és a NEOS kormánykoalíciója kormányozza. A kilenc tartomány mindegyikét tartományi kormány irányítja, élen a tartományi főnökkel.
| Tartomány | Tartományi székhely |
| Wien (Bécs) | Wien |
| Steiermark (Stájerország) | Graz |
| Oberösterreich (Felső-Ausztria) | Linz |
| Salzburg (angol nyelven) | Salzburg |
| Tirol | Innsbruck |
| Kärnten (Karintia) | Klagenfurt |
| Niederösterreich (Alsó-Ausztria) | St. Pölten |
| Vorarlberg | Bregenz |
| Burgenland (német nyelven) | Eisenstadt |